Üllő

Befektetőbarát település hivatalos weblapja


                   
                   

Helyi adók

Üllő város adópolitikája

A települési önkormányzatok saját bevételei között meghatározó szerepe van a helyi adóknak. Az önkormányzat autonóm módon dönt arról, hogy a gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében – a törvényi szabályozás keretei között –  él-e és ha igen, akkor milyen mértékben a helyi adóztatás eszközeivel.

A helyi adópolitika meghatározása a gazdasági program része, végrehajtása magába foglalja az egyes adónemek bevezetését, módosítását a kedvezmények, mentességek, valamint a helyi adóztatás részletes eljárási szabályainak rendelettel történő megállapítását.
A helyi adók bevezetéséről, mértékének meghatározásáról, kedvezményekről, mentességekről a települési önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. szabályozása szerint az önkormányzat a következő adónemek bevezetésére jogosult: építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, települési adó.

Üllő Város Képviselőtestülete az adózók teherviselő képességét figyelembe véve a magánszemélyeket nem, csak a vállalkozói szektort vonta helyi adóztatás alá.

Az önkormányzat által bevezetett helyi adók:

  • helyi iparűzési adó,
  • építményadó.

Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók:

  • gépjárműadó (2013. évtől csak 40%-a marad az önkormányzatnál), továbbá
  • magánfőzött párlat utáni jövedéki adó.

A termőföld tulajdonosok mezőőri járulék megfizetésével járulnak hozzá a mezőőri szolgálat működtetéséhez.

A Képviselőtestületnek jelenleg nem áll szándékában további adónemek, így például a bármely adótárgyra kivethető települési adó bevezetése.

Helyi iparűzési adó:

Helyi iparűzési adófizetésre azon adóalanyok kötelezettek, akik az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatnak. Az iparűzési adó mértéke 2004. évtől  az adóalap 1,9%-a (a törvény által előírt felső határ 2 %).

Az iparűzési adófizetés sajátossága, hogy az adózók az éves bevallás során, minden év május 31-én számolnak el az előző évben március és szeptember 15-ig, valamint december 20-ig befizetett előleggel szemben. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a helyi iparűzési adóbevétel tervezése a legbizonytalanabb. Ezt a tényt támasztja alá, hogy egyre nagyobb mértékben  fordul elő a bevallás benyújtása alkalmával a megfizetett adóelőleghez képest visszaigénylés történik.  

A Képviselőtestület – a vállalkozások teherviselő képességét mérlegelve – adómentességet biztosít azon kisvállalkozások részére, amelyek adóalapja nem haladja meg az évi 2 millió forintot. Az önkormányzati rendelet alapján mentesek továbbá az iparűzési adó fizetési kötelezettség alól a vállalkozó háziorvosok, fogorvosok és védőnők, ha az éves adóalapjuk nem haladja meg a 20 m Ft-ot.

Építményadó:

Az építményadó-kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló, vállalkozási céllal hasznosított építményekre.

A jogszabály az építményadó, mint tárgyi adó vonatkozásában lehetőséget biztosít arra, hogy a Képviselő-testület a helyi sajátosságokra tekintettel differenciáltan – pl. az alapterület alapján – határozza meg a mértékét.
A korábban egységes építményadó mértéket – bevételnövelő intézkedésként – a Képviselő-testület 2013. január 1-től differenciáltan emelte meg.  Az 500 m2  feletti hasznos alapterületű, vállalkozási célra hasznosított építmények esetén az adó mértéke 1.050.-Ft/m2/év, mely így is lényegesen  a törvény által előírt adómaximum (1.722.-Ft/m2/év – 2013. évi adat) alatt van. Az 500 m2-t el nem érő hasznos alapterületű építmények esetén az adómérték 900.-Ft/m2/év.
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az éves építményadó fizetési kötelezettséget két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig teljesíthetik az adózók.

Az építményadó bevétel jól tervezhető, hiszen az adóhatóság a bevallások adataiból ismeri az építményadó köteles építmények alapterületét.

Gépjárműadó:

Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók egyike. A gépjárműadó kivetése a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartása alapján történik. Az adó alanya az a személy, aki a közúti közlekedési nyilvántartásban az év első napján a gépjármű üzembentartójaként, tulajdonosaként szerepel a település illetékességi területén.

A gépjárműadó mértékét, a kedvezményeket és a mentességeket a törvény szabályozza, ezen feltételekről a  Képviselő-testületnek nincs jogosultsága dönteni.
A gépjárműadó alapja és mértéke eltérő a személygépjárművek, motorok, a tehergépjárművek, utánfutók valamint az autóbuszok és nyerges vontatók esetében.
Az éves gépjárműadó fizetési kötelezettséget két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig teljesíthetik az adózók.

A gépjárműadó bevételt szintén nehéz pontosan megtervezni, mert a tárgyévben történt változásokról (eladás, vásárlás, telephely létesítés) csak a következő adóév elején szerez tudomást az adóhatóság.

Magánfőzött párlat utáni jövedéki adófizetés

Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.

A magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést követő 15 napon belül be kell jelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz a bejelentési nyomtatványon.
Magánfőzőnek az előállított magánfőzött párlatról az előállítást követő év január 15-ig bevallást kell tennie a bevallási nyomtatványon és az adót meg kell fizetnie.

Adó összege évente tételesen 1.000,- Ft

A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést igazoló iratot.
A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. Csak az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére!

A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.

Mezőőri járulék

Mezőőri járulékot kell fizetni azoknak a természetes személyeknek, jogi személyeknek, egyéni és társas vállalkozásoknak, amelyek Üllő Város közigazgatási területéhez tartozó termőföldek és vegyes minősítésű területek (szántó és gyep/rét; vagy legelő/szántó és erdő) földhasználói és tulajdonosai.
A járulék mértéke 600.-Ft/ha/év, megkezdett hektáronként.
A mezőőri járulékot évente egy alkalommal, október 31-ig egy összegben kell megfizetnie annak, aki a tárgyév január 1. napján a terület használója vagy tulajdonosa az önkormányzati adóhatóság kivetése alapján.

Mentes a járulék megfizetése alól az a földhasználó, vagy tulajdonos, akinek – használatában, vagy tulajdonában lévő – területe, vagy területei összesen nem érik el az 1 hektárt.
Mentes a járulék megfizetése alól az a tulajdonos, akinek területe folytonos kerítéssel és zárható kapuval kerített.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy fizetési kötelezettségeiket átutalással is teljesíthetik az OTP Bank Nyrt-nél vezetett számlaszámokra:

GÉPJÁRMŰADÓ SZÁMLASZÁM: 11742056-15392141-08970000

IPARŰZÉSI ADÓ SZÁMLASZÁM:  11742056-15392141-03540000

ÉPÍTMÉNYADÓ SZÁMLASZÁM: 11742056-15392141-02440000

KÉSEDELMI PÓTLÉK SZÁMLASZÁM: 11742056-15392141-03780000

ELŐÁLLÍTOTT MAGÁNFŐZŐ PÁRLAT ADÓ: 11742056-15392141-10510005

MEZŐŐRI JÁRULÉK SZÁMLA: 11742056-15392141-10520004

Az önkormányzatot megillető adójellegű bevételek legjelentősebb része a helyi iparűzési adóból befolyó összeg (65%), de jelentős a vállalkozás céljára hasznosított építmények után megfizetett építményadó aránya is (32% ).

Ezúton is megköszönjük a határidőre és pontosan fizető üllői vállalkozóknak, magánszemélyeknek, hogy adójuk befizetésével hozzájárulnak, és lehetővé teszik, hogy Üllő Városa folyamatosan fejlődjön, szépüljön. Az Önök adójából tudunk utakat és középületeket felújítani, ebből valósíthatjuk meg tervezett beruházásainkat. Tehát mind fejlődésünk, mind működésünk jelentős része az Önök által befizetett adó forintokból valósul meg.