Üllő

Befektetőbarát település hivatalos weblapja


                   
                   

Egyházak

Római Katolikus Egyházközség életéről

Közösségünk a közvetlen hitéleti tevékenység /szentmisék, imaalkalmak/ mellett sok színes programmal igyekszik vonzani, illetve megtartani az embereket. Törekszünk arra, hogy minden korosztály megtalálhassa a számára fontos, érdekes és élvezetes lehetőségeket.

A hittanos diákseregnek rendszeresen szervezünk plébániai alkalmakat játékkal, kézműves foglakozással, valamint a sokak által kedvelt biciklitúrákkal. Nyaranta legalább három táborunk nyújt csaknem száz gyermeknek egy-egy hetes kikapcsolódásra lehetőséget. Közülük a szolgálatkészeket várjuk ministrálásra, továbbá a gyermekénekkarba.
A középiskolás korcsoport az ifjúsági hittanokon és azok kiegészítő programjain, kirándulásain találhat értékes közösségre.
A házasok havonta, míg felnőtt közösségünk tagjai hétről hétre gyűlnek össze a plébánián vagy mindig egy-egy tagnál, jól érezve magunkat egymás társaságában, amit elősegít a derűs hangulat és olykor egy bográcsolás.
A Szentírás iránt érdeklődők a bibliaórákon mélyülhetnek az isteni üzenet megismerésében, akik pedig szívesen dicsőítik a Mindenhatót énekkel, a kiváló karvezetőink által működtetett templomi kórusban tehetik ezt meg, amivel egyben egy vidám csapat tagjaivá válnak.

Természetesen gondot fordítunk a rászorulók megsegítésére is, Karitász csoportunk a felebaráti szeretet jegyében minden évben többször jelentős adományt oszt szét.
Az egyházközségi kirándulások során, amelyek mindenki előtt nyitottak, már az ország szinte minden tájegységét bejártuk, míg a búcsús zarándoklatok nagyszerű lehetőséget adnak a hit megélésére.

A templomi koncertekkel, az őszi jótékonysági bálunkkal, továbbá a tavaszi lelkinapokkal szeretnénk az egyháztól még talán távol álló személyeket is megszólítani. Ezt a célt szolgálják neves, országos hírű emberek /pl. Eperjes Károly színművész, Böjte Csaba atya, Süveges Gergő televíziós műsorvezető/ meghívásai egy-egy templomunkban történő tanúságtevésre.

Ha valaki szeretne megismerkedni a katolikus hittel, pótolni esetlegesen elmaradt keresztelését, elsőáldozását, bérmálkozását, várja a katekumen-csoport, ahol felnőtt korúak, köztük 30-40-50 évesek is készülnek erre minden esztendőben.

Az összes említett közösségi alkalomra bárki érdeklődőt szívesen látunk az alábbi időpontokban:

  • Felnőtt imaközösség: kedd esténként 18.30
  • Felnőtt katekumenátus: péntekeken 19.00
  • Családos közösség: minden hónap 2. szombatján 18.00
  • Bibliakör: havonkénti 3. szombat 18.00
  • ifjúsági közösség: péntekeken 18.00
  • Karitász csoport: megbeszélt alkalmakkor
  • Énekkar: vasárnap 18.00
  • Gyermekkórus: vasárnap 8.30

Szentmisék rendje:

Hétfő: –
Kedd: 18.00
Szerda: 7.30
Csüt.:   7.30
Péntek: 7.30
Szombat: 7.30
Vasárnap: 7.30 és 9.30

Református Egyház

Dr. Kun Mária kép 1.A reformációtól kezdve a török megszállás ideje alatt Üllő lakossága reformátussá lett. A török számára az adó megfizetése volt a legfontosabb, politikai előjogokat és kedvezményeket csak a mohamedán élvezett. De a török megszállás alatt a reformátusok is minden további nélkül gyakorolhatták vallásukat.

Az üllői reformátusság is “birtokba és használatba vette a középkori templomot, mely egy 1673-as térképen szerepelt. A kőből épült keletelt templom igen kicsiny volt, famennyezet fedte kétablakos hajóját. A szentélyben állt a kőszószék és mindkét hosszanti oldalán karzata volt. (Várady József: Dunamellék református templomai 203.l)

1674-ben Sennyei István prédikátorát megidézték a pozsonyi vértörvényszékre (.). Ahová minden valószínűség szerint nem ment el, a török hódoltság területén lévő lelkészek fizetség ellenében a török pasa mentességet adott ez alól.
Tudjuk továbbá, hogy az egyházközség prédikátora 1713-ban Kecskeméti József, jelen volt a nagykőrösi zsinaton. Továbbá, hogy 1719-ben Althán M. Frigyes váci püspök Ényi Mátyás prédikátorát elűzte, templomát minden egyházi vagyonnal együtt elvétette a reformátusoktól, de csak 1727-ben tudta visszaállítani a plébániát (nyilván mindenki református volt a faluban). Ezzel az üllői református egyház sorsa el lett döntve, megszűnt létezni (Földvári I.301)
1727- nehéz idő következett. II. József türelmi rendeletével még nem tudott élni Üllő megmaradt reformátussága, ahol 100 református él templomot építhet. Erre csak 1840 után került sor.
J”Az 1840-es évek elején indult meg az anyagbeszerzés. A követ a budai hegyekből, a fát Szolnokról szállították szekereken, s építették fel a jelenlegi templomot 1844-ben. Az üllői egyház 1719-1894 -ig a gyömrői egyház leányegyháza volt. Ekkor vált újra önálló anyaegyházközséggé.
Az eredetileg alacsonyabb tornyot 1907-ben emelték fel mai 26 méteres magasságra, mintegy 180 év hátrányos megkülönböztetésének lezárásaként.

Új harcok következtek. A háború előtt a lakosság új templomot szeretett volna építeni. A hívek áldozatvállalása jelentős volt. Volt aki a templom északi falát, míg más a toronyfal építésének a teljes költségét vállalta.
Az építésből a háború miatt nem lett semmi, a terv, terv maradt. A felújítás során rá kellett jönnünk, nem véletlenül akartak új templomot építeni. A fal lábazata kőből készült, szigetelés nélkül. A vályogfalakat itt-ott egy-egy téglasor váltja ki. A felújítás alatt félő volt, hogy a fal is bedől. A falak állva maradtak és a kórus a régi. Minden más kicserélődött az aljzat burkolattól a födémen keresztül a tető burkolatig. Az elkorhadt szuvasodott templompadokat nem tudtuk visszahozni, így új padokat kellett készítenünk.
Eredetileg 2004-et tűztük ki a felújítás befejezésére, évfordulós ünnepként, viszont a nem várt födémcsere és a többi feladat megakadályoztam, hogy erre az időre készen legyünk. Így 2007 – ben a torony jelenlegi magasságának 100 éves évfordulóján adtunk hálát az eddig elvégzett munkáért, az elkészült új szószékért, s templomfalán elhelyeztük a felújítási munkálatok alkalmából az emléktáblát.
Ehhez adakozásra, szeretetre, összefogásra volt szükség.
Míg a háború előtt a falakra, templom részekre történt felajánlás, ami nem valósult meg, mára sok minden felajánlásból valósult meg a felújítás során. Csak néhányat sorolok föl: csillár, karzat feljáró, számkirakó tábla, villanyszerelési munkálatok, hangosítás, templom padok, Mózes szék, egy szószék kép, meghívók tervezés kivitelezés, emléktáblavésés, szivacs, járda, festés, sok-sok kétkezi munka mely nem forintosítható és nem forintosított, és anyagi áldozatvállalás, mely meghaladta a 23 millió forintot.

Az itt szolgáló lelkészek nevei az anyakönyvön túl a szószék háttámla falán van megörökítve:
Kardos János 1894-97 között, 1897-1902 között Szabó Sándor; 1903-47 között Mocsy Mihály esperes lelkész volt, Lénárt László, 1947-1992-ig mint megválasztott lelkész Lénárt László (1942-től segédlelkészként) szolgált. 1993 – tól Dr. Kun Mária

A következő gondnokok neveit tudom még a feljegyzésekből megemlíteni:
Győri József (1910); Gyarmati Mihály, Mészáros István, Mészáros Sándor, Gál András (1947);Boda Mihály, Göbölös István (1949), Botlik Benő (1972), Göbölös Sándor (1977), Magyar Ferenc (1992-1997), Kubicza János (1997-2005), Jónás József (2006-2011), Knul János (2011-)

A református Egyházközség istentiszteleti alkalmai: vasárnap de 10 óra Istentisztelet, az istentisztelettel párhuzamosan gyermek-istentisztelet és gyermekmegőrzés a Gyülekezeti Házban és a presbiteri teremben.
Minden hónap első és harmadik vasárnapján délután 17 órától ifjúsági órát tartunk. minden hónap utolsó vasárnapján délután 15 órától T csoportos beszélgetés.
Kedd este 6 óra bibliaórát, csütörtökönként megbeszélés szerint imaórát tartunk.
Hétfőn 15 órától első éves konfirmációi előkészítő, hétfőn 16 órától másodéves konfirmandusok konfirmációi előkészítő órája van a Gyülekezeti Házban.
Hétfőtől- péntekig iskolai és óvodai hittanórákat tartunk az iskolában és az óvodákban.

Dr. Kun Mária
lelkipásztor

Elérhetőségek:
Üllői Református Egyházközség
2225 Üllő, Kossuth L. u. 3
ullo.ref@gmail.com
kunmar58@gmail.com

Evangélikus Gyülekezet

Evangélikus 3.A Vecsési Evangélikus Egyházközség a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gyülekezete. Mi, evangélikusok hazánkban a harmadik legnagyobb keresztény felekezet vagyunk. Büszkék vagyunk arra, hogy a reformáció első nagy személyiségének, Luther Mártonnak szellemi örökösei lehetünk.

A gyülekezethez tartozó másik két városban, Gyálon és Üllőn kisebbségben, szórványhelyzetben élnek az evangélikusok. Közösségünk kis létszámú, viszont barátságos, nyitott, szeretetteljes, egymáshoz ragaszkodó, egymást számon tartó, hitből élő emberekből áll.

Hitünk összefoglalója az az evangéliumi mondat, amit János evangéliumának 3. fejezetének 16. versében találunk: “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Gyülekezetünk még csak 92 éves, de a történelem eseményei úgy hozták, hogy már háromszor épített templomot. Az első templomot, amit őseink 1932-ben építettek, a németek 1944-ben felrobbantották. Utána Svájcból érkezett faanyagsegítségével építették fel fabarakk templomukat. Kőtemplom építésére 1971-ben került sor.

Csak csodálni tudjuk elődeinket, hogy ilyen kitartás volt bennük, és újra és újra nekiláttak, hogy legyőzve sok akadályt lelki otthont építsenek maguknak Vecsésen. Sok segítséget is kaptak, hogy megvalósíthassák álmukat.

Vecsési Evangélikus Gyülekezetünk Templombővítésbe kezd 2016-ban. Már régóta álmunk, hogy kis templomunkat szociális helyiségekkel kibővítjük, mivel nagy gondot okoz télen, hogy közösségi helyiségünkben se mellékhelyiség, se konyha nincsen. Elképzelésünk szerint egy új istentiszteleti résszel bővülne lelki otthonunk, és a jelenleg meglévő épületrészünkből alakítanánk ki gyülekezeti termeinket, és a szociális helyiségeket. Gyülekezetünk erre a célra az Emberi Erőforrás Minisztériumától kap segítséget, ugyanakkor ez az összeg csak a negyede annak, amiből tervünk megvalósítható, ezért nagy segítség számunkra bármilyen anyagi hozzájárulás.

Gyülekezetünkben számos hétközi kis csoport van. Baba-mama körünket az üllői anyukákkal és gyermekiekkel közösen tartjuk. Ifjúságunk péntek esténként jön össze, felnőtt bibliaóránk hetente találkozik. Tanyázós csoportunk, ahol családok gyűlnek össze havi rendszerességgel, úgy hogy saját otthonunkba fogadják a gyülekezet tagjait. Könnyű zenei énekkarunk a Vecsernye kórus, bárhol szívesen szolgál. Éneklésével arról tesz tanúságot, hogy olyan örömünk van, amit nem befolyásolnak a külső körülmények, mert az Krisztusból fakad. Konfirmandusaink 7. és 8. osztályban két évig tanulnak közösen.  Gyülekeztünk szeret kirándulni, barátkozni, nyitott minden kezdeményezésre. 

Az Üllői kis szórványgyülekezet egy nagyon összetartó kis csapatból áll.  Ismerjük egymást, számon tartjuk a másikat, Hargasné Éva presbiterasszonyunk pedig különösen is figyel ránk. Istentiszteletünk havonta egyszer van a hónap első vasárnapján délután 4 órakor az üllői református templomban. Szeretettel várunk mindenkit közénk.

A gyülekezet lelkésze Heinemann Ildikó, a gyülekezetek mellett kórházakba is jár, betegekkel foglalkozik, tanult lelkigondozást, így különösen is nyitott bárkinek a meghallgatására, a lelkigondozásra, lélekápolásra. Nagy szeretettel és szívesen fogadja mindazok jelentkezését, akik lelki nehézségben, bajban, szükségben kapaszkodót keresnek. Telefonszáma: +36 20 7700442.

Gyülekezetünk elérhetősége: www.vecses.lutheran.hu
Gyülekezetünk megtalálható a facebookon is.